Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


NARANCSSÁRGA ISZAP

2010.10.12

Orbán Viktor harmadnap mégis úgy gondolta, hogy leereszkedik az Olümposzról, és megnézi már magának azt a Kolontárt meg a Devecsert. Kiszállt a terepjárójából, körbenézett, majd kijelentette, hogy itt bizony nem lehet többé élni, az egészet porig kell rombolni, vagy minimum meghagyni mementónak. Azzal pedig át is vette a katasztrófa-elhárítás személyi irányítását.
            Kép Mindezen kijelentéseket pedig úgy tette, hogy átfogó vizsgálatot még csak idő sem volt elvégezni. Azt nyilván senki nem vitatja, hogy az iszap óriási pusztítást végzett, gondoljunk csak a hét halottra (köztük két kisgyerek), három eltűntre (azaz akiknek a holttestét még nem találták meg), százötven égési sérültre, a tönkretett házakra, elsöpört autókra, bútorokra, kertekre, életek munkájára. Az is világos, hogy ilyenkor jobb félni, mint megijedni, és megvizsgálni például, hogy ez az anyag mit is tartalmaz, mitől is veszélyes, és egyáltalán mi okozta ezt a katasztrófát? Na és hogy merre tovább, és egyáltalán mit lehet ilyenkor kezdeni?
            Az MTA honlapján erről elég átfogó összeállítást is olvashatunk. Innen újra megtudhatjuk, hogy igazán a felszínen úszó lúg volt a veszélyes, az iszap csak nehézfémmel van tele, ami leszivárog a földbe és több évre megmérgezi a termést. Ezért a földet is le kell majd fölözni, de hogy milyen mélységig, még azt sem állapíthatta meg senki. Mindenesetre a vörös trutyi bő vízzel lejön, és az a ház, ami nem szenvedett szerkezeti károsodást, alapos rendberakás után újra lakhatóvá válhat. De még az MTA-n kívül is biztos találnánk több évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező vegyészmérnököket vagy katasztrófavédelmi szakembereket, akik tényleg egy körbenézésről meg tudnák mondani, mi is itt a helyzet - de hogy Orbán Viktor egyik körhöz sem tartozik, az biztos.
            Talán nem meglepő, hogy nem sokkal később már személyi felelősségről is beszélt - anélkül, hogy egyáltalán annak a létét egyáltalán bárki is megállapíthatta volna. Csak találgatások, feltételezések láttak eddig napvilágot, és nem tudhatjuk, hogy milyen elfeledett bányajárat roppant most be, és az agyagos talaj miért pont most csúszott meg? De ha már felelősöket kell keresni, akkor ők máris önként jelentkeztek azzal, hogy most jöttek elő az általuk már előre hű de nagyon és egyértelműen látott veszéllyel. Tartok tőle, hogy most is inkább csak az utólag jó előre megmondók szokásos hada erőlteti a hangját.
             Ha pedig a katasztrófa tényleg olyan nyilvánvaló volt jó előre, és mindenki tudhatta, akkor természetesen a MAL Zrt. vezetőségét, no meg az ellenőrzést végző Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékeseit kell felelősségre vonni. No de hiába támadják a búbosbankák megmentőjét, ő bármennyire is nem ért ahhoz, amire kinevezték, az (a jegyzőkönyvből is) nyilvánvaló, hogy ő kint se volt a tartálynál, így ő legfeljebb csak egy mellékvágánya lehet a történetnek. De ezeken agyalni már teljesen mindegy, hiszen Orbán Viktor már megadta az irányt. Amíg csak újságírók dobálóznak nagy szavakkal, ők arra nyugodtan rámondhatják, hogy bocs, ez csak vélemény, mindenki maga dönti el, hogy mennyit fogad el belőle. Ám Orbán Viktor nem más, mint Magyarország miniszterelnöke, így tehát amit mond, annak súlya van - még akkor is, ha azt a súlyt nincs semmi, ami megtartsa.
            KépAz igazi nagy baj tehát az, hogy akármi is történt, akárki is az igazi felelős, és akárkit is váltanak még le, állítanak bíróság elé vagy vetnek tömlöc mélyére, a teljes igazságot sosem tudhatjuk meg, ugyanis az ítélet már megint előbb van készen, mint a vádirat. (Nem is véletlen, hogy ma reggel a MAL Zrt. igazgatóját tartóztatták le, az ellenőrző felügyelőségtől meg legfeljebb tanúkat fognak kihallgatni. Azon meg már ne is csodálkozzunk, hogy a letartóztatást az ország maga Orbán Viktor napirend előtti felszólalásából tudhatta meg. Mintha lenne hozzá bármi személyes köze - legalábbis merem remélni, hogy nincs, mert az már tényleg igen nagy baj lenne.)
            Az abszolút rendben volna, sőt az lenne a minimum, hogy Orbán Viktor miniszterelnöki pozíciójánál fogva személyesen tájékozódjon, majd később is egyfolytában figyelje és biztosítsa, hogy minden a lehető leggördülékenyebben haladjon. Ám hogy napokig minden további intézkedést ő rendelt el és jelentett be, kicsit túlzásnak érzem. Persze azóta már Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár átvette a stafétát. Vele sem az a legnagyobb gond, hogy pártpolitikus, és hogy ő nevezte ki az ellenőrzést végző intézet inkompetens igazgatóját, és mindebben még mindig nem lát kivetnivalót. Hanem hogy politikailag már elő lett neki készítve a terep, amivel ha akarna, se tudna már mit kezdeni. Még jó, hogy nem is akar. Persze pánikkeltésért neki sem kell a szomszédba mennie, gondoljunk csak a "betonszarkofágot Paks köré" projektjére. Ám az előzmények ismeretében tőle függetlenül is már eleve kizárt annak a lehetősége, hogy itt egy olyan szakember, vagy akár szakpolitikus intézkedjen, aki valóban szakmai hozzáértéssel és felelősséggel tudná irányítani a munkálatokat.
            Ám ehelyett azt látjuk, hogy a politikai és a szakmai kompetencia már megint csúnyán összemosódik. Visszaköszön a Hoffmann Rózsa-féle iskola, mely szerint az oktatás elsődleges lényege a helyes erkölcsi és politikai nevelés, ami a tárgyi tudást is remekül kiváltja. Tehát ki más is állna minden szakértelem legtetején - sőt afölött - mint az erkölcsi és politikai piramis csúcsa: maga Orbán Viktor? Így is tudjuk róla, hogy ő tévedhetetlen, és soha nem is hazudik, hiszen ha valamit mond, máris az lesz az egyetlen igazság.
            Az újabb nacionalista, bezárkózó, EU- és minden-szkeptikus kijelentései, amik a Lajtán túl ismét kiverték a biztosítékot, megint csak nálunk nem zavartak senkit. A mi hazánk elég erős, nem kell nekünk senki segítsége, fenébe az európai szolidaritás elvével. (Nota bene: Lukasenkó fehérorosz elnök is ugyanezt szokta szajkózni Csernobil ügyében.) Ám tetézésként bejelenti: a támogatásokat csakazértis felvesszük, de nem ám azért, mert az EU-val mi bármiben is közösködnénk - nem azért léptünk ám be - hanem mert ezzel is jól megmutatjuk, hogy nekünk ez jár.
            A sikeres magyar Európai Uniós elnökségnek nem az lesz a lesz a legnagyobb gátja, hogy a kormányzat két hónappal előtte lecserélte a már legalább két éve ezen dolgozó egész gárdát, és nem is az, hogy a kormányváltással megállt az egész felkészülési folyamat. A legnagyobb akadály ez a zsigeri EU-ellenesség, amivel tagként is elég nehéz építően hozzájárulni a közös Európához, hát még elnökként. Pár napja olvastam a Magyar Hírlapban egy mondást: az ablak alá csinálni [ott csúnyábban mondták], majd becsöngetni papírért. Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének ez ismét sikerült, és erre is pont a legjobb alkalmat használta föl.
            A vörös iszap okozta károkat - a halálos áldozatokat nem számítva - pár év alatt rendbe lehet tenni. Az Orbán Viktor által okozottakat is biztos, de az még ennél is sokkal nehezebb munka lesz.

Tucker Dávid

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.